November közepéig lehet pályázni a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzügyi ismeretek bővítésére meghirdetett Mestervideó pályázatára - mondta Borbély László András, a kincstár pénzforgalmi elnökhelyettese csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások között a pénztári megoldások a legismertebbek, az érintettek legnagyobb része költséghatékonynak tartja. Van még egy kiemelkedően érdekes faktor, amely a pénztárakhoz kötődik. Hogy mi ez, azt dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke árulta el a Portfóliónak.
Türelmetlen a piac, amikor arról van szó, hogy minél hamarabb becsatornázza a rendszerbe a készpénzállományt. Csoda lett volna, ha a MÁP+ megjelenésével hirtelen az összes készpénz átvándorol az új állampapírba, mivel itt társadalmi felfogásról, egyfajta szocializációról van szó - hangzott el a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának második panelbeszélgetésén. A résztvevők beszéltek arról is, hogy az ingatlanpiacra is hatással volt az új állampapír megjelenése, banki oldalról pedig elhangzott a kérés, hogy legyen kiszámíthatóbb a forgalmazói piac.
Egyre több pénzt tesznek félre a magyar emberek és egyre több biztosítást kötnek. Főleg a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások pörögnek, valamint a kgfb-termékek díjbevétele is robusztusan növekszik – hangzott el mindez a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) mai konferenciáján. Mind e szervezet, mind a MABISZ, mind pedig az MNB stratégiai prioritásnak tartja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ezt a célkitűzéseket most már tankönyvek és tájékoztató füzetek is segítik, de hamarosan az alaptanterv része is lehet a pénzügyi oktatás.
Megtartotta alakuló ülését az MNB által alapított Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület, amely a széleskörű piaci vélemények és tapasztalatok megosztásával támogatja az MNB digitalizációs törekvéseit. Az ülés fő napirendi pontja az MNB kidolgozás alatt álló FinTech Stratégiája volt. A testület tagjai megvitatták és előremutatónak tartják az MNB kezdeményezéseit a pénzügyi rendszer digitalizációjának fejlesztését célozva, és számos javaslatot fogalmaztak meg a jegybanki szakértők számára. A testület következő ülését várhatóan jövő év elején tartja - olvasható az MNB közleményében.
Az MNB a hazai pénzügyi rendszer digitalizációjának támogatása érdekében kezdeményezte a Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület megalakítását. A testület tudásmegosztó platformként szolgálhat a piaci igények, a digitalizációban rejlő lehetőségek és a potenciális kockázatok tekintetében. A félévente ülésező testület alakuló ülésére 2019. szeptember 16-án kerül sor – derül ki a közleményből.
A pénzügyi alapismeretek ma már nélkülözhetetlenek, a Pénzügyminisztérium ezért is döntött úgy, hogy minden évben egy erre a célra létrehozott díj formájában külön is elismeri a pénzügyi tudatosság fejlesztésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó diáknak, tanárnak illetve iskolának a munkáját. A tárca honlapján mától véleményezhető a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj bevezetéséről szóló rendelet-tervezet - derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Nem kell milliárdosnak lenni ahhoz, hogy valaki okosan tudjon bánni a pénzzel, és jövedelméből a lehető legtöbbet hozza ki hosszú távon. Íme három egyszerű(nek tűnő) tipp, miként válhatsz te is megfontolt befektetővé.
A Magyar Államkincstár olyan applikációt fejlesztett ki középiskolások számára, amellyel könnyen elsajátíthatják az állampapírok jellegzetességeit, az állami pénzügyekben betöltött szerepüket.
Nem magyar sajátosság, de tény: az átlagos befektető akkor választja a magas kockázatú eszközöket, amikor tőzsdei felfutás van, a visszaesés után pedig menekül tőlük, ezzel a stratégiával viszont nehéz pénzt keresni. A magyarok körében egyébként is van egyfajta ellenérzés a részvényekkel kapcsolatban, és nem segít ezen az sem, hogy az alapvető pénzügyi ismereteket oktató tanárok sem ismerik sok esetben ezeket a termékeket. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban kifejtette: szerinte érdemi változást az hozhatna a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, ha a tanárok kapnának egy részvényportfóliót.
Miközben a lakossági ügyfeleknek már kezd elegük lenni az alacsonyabb hozamokból, a pénzügyi szektor szereplőin van a felelősség, hogy ne alakuljanak ki újabb brókerbotrányok a magyar piacon. Pallos Noémi, a Diófa Alapkezelő vezérigazgató-helyettese arról is beszélt a Portfolio-nak, miért nem okolható egyedül az ÁKK és a kincstár a lakossági állampapírok felfutásáért, és melyik az a befektetés, ami külföldön már tömegeket mozgósított az öngondoskodás felé.
Több kutatás is bizonyítja, hogy amikor Magyarországon a pénzügyi tudatosság kerül szóba, nem lehet egyetlen homogén csoportként kezelni a lakosságot. Ezért nem mindegy, hogy a különböző csoportokat milyen pénzügyi termékekkel célozzák, vagy épp hogyan szeretnék fejleszteni pénzügyi kultúrájukat.
Okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel.
A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő nemzeti stratégia még a nyár előtt a kormány elé kerül - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Pénz7 eseménysorozatot megnyitó budapesti rendezvényen.
Az OECD legfrissebb elemzése szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a világon, a vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet csípte meg a rangsorban. Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.